2015. június 16., kedd

Kedves Mindenki! Őszinte leszek. Nem tudom már ezt a történetet tovább írni, egyszerűen nem megy. Én azt vallom, hogy ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Az utolsó fejezettel is már sokat szenvedtem és nem tudtam élvezni sem amikor írtam. Higgyétek el, nálam nem sajnálja senki jobban. Nagyon sok mindent köszönhetek ennek a történetnek és nektek is akik olvasták. Szinte körbe ugráltam a házat, amikor megláttam, hogy valaki kommentelt és nagyon boldog voltam akkor, amikor érdeklődtetek a következő fejezetről vagy ilyesmi.
Nem tudom meg mondani, hogy pontosan mi az oka annak, hogy nem fejezem be. Talán az, hogy már engem sem érdekelt igazán, azt hiszem ez a történet kezdet az én fantáziámnak úgy mond túl szelíd lenni. Tudjátok egyre inkább kezdtem áthajlani egy jóval keményebb világra, és jó ideje már, hogy az a világ kísért mindenütt.
Annyit azért elmondhatok, hogy ha a nevük meg is változott azért maguk a karakterek tovább élnek majd, noha nem teljesen ugyanabban a formában. Nagyon sajnálom, hogy csalódást okoztam. Remélem, hogy meg tudtok majd bocsátani. Mindent köszönök nektek, nagyon sokkal hozzá járultatok a fejlődésemhez, legalábbis én így érzem.
Még egyszer mindenkitől elnézést kérek, nagyon sajnálom, higgyétek el.
Mély sajnálattal: Fanni.


1 megjegyzés:

  1. Kár :'( Pedig nagyon szerettem ezt a blogot :( De ha nem volt kedved írni akkor azt tényleg nem szabad erőltetni. Hidd el elég jól ismerem milyen érzés amikor tudod h írni kéne de épp semmi kedved nincs hozzá .-. Mindig is irigyeltelek (ahogy még jó néhány bloggert is)hogy hogy a francba tudsz ilyen jó leíró részeket írni. Nekem ez a gyengém az én blogomban sokkal jobban pörög a történet én azt szeretem, de ti mindig olyan jól meg tudjátok írni úgy h kicsit lasabban megy a cselekmény h nem lehet abbahagyni az olvasást xD Szóval én nagyon szerettem lehet hogy még vissza fogom majd valamikor olvasni és köszönöm hogy olvashattam! :)

    VálaszTörlés